Az emésztés serkentése A mustár népgyógyászati tapasztalatok alapján (Melius Juhász Péter – Herbarium 1582.) serkenti az emésztést. Mivel fokozza az emésztőnedvek kiválasztását, így hatással lehet székrekedés és felfúvódás ellen is. A nehezen emészthető ételek fogyasztásakor a mustár tehát nemcsak ízletes, de hasznos is lehet a számunkra. Megfázás, meghűlés esetén A mustár hideg időben melegíthet. Ezt a szájban csípős anyaggá alakuló vegyületeknek köszönhetjük, amelynek antibakteriális és gombaölő hatásai is lehetnek. (IFA Gestis Stoffdatenbank) Így a mustár jótékony lehet a nyálkahártyára megfázásos köhögéskor, valamint felmelegítheti a hideg végtagokat meghűlés esetén. Oroszországban a mai napig is a patikákban beszerezhető „mustártapasz” mellkasra, hátra helyezésével enyhítik a megfázás kellemetlen tüneteit. A csontok és izmok erősítése A mustár magas kalcium tartalma különösen az időseknek és a gyermekeknek fontos. Az idős ember nehezen emészti meg az ásványokat, ezért a kalciumban dús mustár felhígítva sárgarépalével nemcsak a csontoknak, hanem az izmoknak és az idegeknek is nagyon előnyös lehet. Ehhez hozzájárul a foszfor és magnézium jelenléte is, melyek megnehezítik a kalcium kioldódását a csontokból. Mindez a fogak épségére is előnyösen hathat, de a legújabb ismeretek alapján csökkentheti az oszteoporózis (csontritkulás) kialakulásának esélyét is. (Mi-Kyeong-Choi 2005.) A keringésre gyakorolt jótékony hatásai A kalcium, a foszfor és a magnézium jelenléte a mustárban segíthet a szív, az idegrendszer és a véredények erősítésében. A mustármag enyhén vizelethajtó hatású lehet, telítetlen zsírsavai révén csökkentheti a vérzsírt. A vérképzés előmozdítása A magas B9 folsav, valamint a vastartalom a mustárban fokozhatja a vérképzést. Legújabban, In Vitro kísérletek alapján megállapították, hogy néhány, többek között a sárga mustármagban és más növényekben is előforduló glukozinolát vegyületek bomlástermékei antikarcinogén és antipoliferatív hatásai révén kedvező hatást gyakorolhatnak egyes, kémiai karcinogén vegyületek által kiváltott rosszindulatú elváltozásokra. (Ciska és Kozlowska – 1998.; Nastruzzi és munkatársai – 2000.) |